Alapszabály

DEREKEGYHÁZÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

A Szegedi Törvényszék Pk.60.224/1998/5. számú végzésével bejegyezve és 1488 sorszámon nyilvántartásba véve

Alapszabálya

(Módosításokkal újraszerkesztve egységes szerkezetben)

Alulírottak a DEREKEGYHÁZÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET (6621 Derekegyház, Köztársaság tér 8. szám, Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház – IKSZT) alapszabályát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbiak szerint teljesen újraszerkesztik és egységes szerkezetbe foglalják az alábbi tartalommal:

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: DEREKEGYHÁZÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

2. Az egyesület rövidített elnevezése: DKE

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: —

4. Az egyesület székhelye: 6621 Derekegyház, Köztársaság tér 8.

Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház – IKSZT

5. Az egyesület működési területe: Magyarország és Derekegyház község közigazgatási területe

6. Az egyesület működésének időtartama: határozatlan időtartamú

7. Az egyesület alapításának ideje: 1998. december 03.

8. Az egyesület e-mail címe: derekegyhazert@gmail.com

9. Az egyesület honlapja: www.derekegyhazert.hu

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

Az egyesület fő célja:

Az egyesületekre vonatkozó szabályok megtartásával, az egyesület tagjainak, valamint a község erre fogékony lakosságának összefogásával a falu közösségi és kulturális életének fellendítése, a helyi hagyományok ápolása, a község foglalkoztatási helyzetének javítása.

Továbbá a helyi lakosság életminőségének legátfogóbb értelemben vett javítása, a lakókörnyezet és a természet védelme, az egészségmegőrzés fejlesztése, a parlagfű elleni védekezés megszervezése, az egészséges életmóddal kapcsolatos szemlélet formálása, a szabadidősport szervezése, a kulturális örökség védelme, esetleges katasztrófa elhárításra való felkészülés segítése, a lakossági önszerveződő közösségeinek támogatása, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális, családsegítő, időskori gondozási tevékenység segítése.

Az egyesület részletes céljai:

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

Természetvédelem, természetvédelmi szemléletformálás

(A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. szerint)

Környezet állapotának, a környezeti terhelések emberi egészségre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése, dokumentálása.

Az egyes környezeti elemek állapotával kapcsolatos információk gyűjtése, közzététele, segítségnyújtás az ezekkel kapcsolatos környezeti információk hozzájutásához.

(A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. tv. szerint)

A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése szálláshelyen, oktatási és közművelődési intézményekben.

Környezeti és természetvédelmi oktatás, képzés, ifjúsági szálláshely biztosítás

(A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. tv. és A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. szerint)

Közreműködés az állam és az önkormányzatok természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában.

Megalapozó mérések végzése, tanulmányok, szakértések készítése, részvétel a természetvédelmi területek feltárását, bemutatását, fenntartását segítő munkákban.

(A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv. szerint)

A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a nyilvánosság részvételének érvényesítésében.

Környezetvédelmi civil érdekérvényesítés, lakossági tanácsadás.

(A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. tv. szerint)

A környezet érdekeit figyelembe vevő (tudatos) fogyasztói magatartás kialakításának segítése, a fogyasztók tájékozottság elősegítése.

Ökológiai fogyasztóvédelem, fenntartható fogyasztási szemléletformálás

(A fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV. tv. szerint)

Aktív részvétel a települések terület-felhasználását, az építés helyi rendjének szabályozását, természeti és épített értékeinek fejlesztését, védelmét célzó településrendezési eljárásokban

Részvétel a területi és ágazati tervezési eljárásokban

(Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX tv. és Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. tv. szerint)

Aktív részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában-végrehajtásában – a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében

Részvétel a területi és ágazati tervezési eljárásokban

(A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. szerint)

A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés

A lakosság egészségi állapotát veszélyeztető környezeti hatások elleni fellépés, parlagfű elleni védekezés

(Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. szerint)

Egészségügyi alapellátás/egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy

Környezet-egészségüggyel, egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletformálás

(Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. szerint)

A kulturális örökség védelme

A természeti erőforrások és értékek megőrzését segítő kulturális örökség védelme

(A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. szerint)

Jogvédelmi feladatok

A jövő nemzedékek érdekeinek és a lakosság egészséges környezettel kapcsolatos jogainak védelme

(Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. tv. szerint)

Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése

Az egészséges életmódhoz kapcsolódó sport és szabadidő programok szervezése

(A sportról szóló 2004. évi I. tv. szerint)

A katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában

A klímaváltozás hatásaira való felkészítés, alkalmazkodás segítése; a társadalmat és a környezetet veszélyeztető ipari és természeti katasztrófák megelőzésében való részvétel

(A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. szerint)

A lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, település önfenntartó képességének erősítése

A helyi és más civil szervezetek, helyi közösségek segítése a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében

(Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. szerint)

Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

A helyi és más fiatalkorúak érdekeinek és jogainak védelme

(A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. tv. szerint)

Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sport tevékenység kivételével (A sportról 1996. évi LXIV. tv. szerint)

Köztemető ravatalozójának fenntartása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.)

Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

A helyi szociálisan rászoruló családok és idősek segítsége

(A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerint)

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

Hátrányos helyzetű csoportos segítése, érdekképviseletének támogatása

(Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. szerint)

Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása

A fenntartható fejlődést elősegítő kulturális tevékenységek segítése

(A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. szerint)

Az egyesület célja továbbá kulturális, sport szabadidős célú korhatár nélküli családi programok, rendezvények, ünnepségek szervezése, lebonyolítása. Cél továbbá ifjúsági programok szervezése, lebonyolítása, ifjúsági érdekképviselet. Az egyesület célja a fiatalok aktivizálása a közösségi életbe. Turisztikai tevékenységek ösztönzése, ifjúsági szálláshely működtetése, vállalkozások szakmai és információs segítése. Cél továbbá egészségmegőrzés elősegítése, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése Derekegyház településen, valamint civil szervezetek fejlesztése, a közösség fejlesztése. Cél továbbá hasonló célú bel- és külföldi egyesületekkel, szervezetekkel való kapcsolatok kiépítése, ápolása.

2. Az egyesület tevékenysége, feladatai:

Az egyesület kitűzött céljai érdekében az alábbi feladatokat látja el, illetve tevékenységeket fejti ki:

a.) Az egyesületi tevékenység hosszú-, közép- és rövid távú fejlesztési célkitűzéseinek meghatározása és megvalósításukról való gondoskodás, cselekvési programok kidolgozása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)),

b.) Derekegyház község és vonzáskörzetét a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével szebbé, kellemesebbé, tisztábbá, egészségesebbé tenni, ehhez kapcsolódó programok szervezése, lebonyolítása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)),

c.) Kulturális értékek közvetítése, bemutatása, terjesztése, népszerűsítése Derekegyház község és kistérségében, valamint Magyarország területén és a határainkon túl (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1)),

d.) Kistérségi, országos és nemzetközi sport, kulturális, szabadidős korhatár nélküli családi programok, találkozók, fesztiválok, rendezvények szervezése, azokon való részvétel (2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)),

e.) A célokkal összefüggő oktatás, képzés, képességfejlesztés (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)),

f.) Turisztikai tevékenységek ösztönzése, vállalkozások szakmai és információs segítése, ifjúsági szálláshely üzemeltetése (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)),

g.) Ifjúsági programok szervezése, lebonyolítása, ifjúsági érdekképviselet, fiatalok aktivizálása a közösségi életbe (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15.),

h.) Képességfejlesztő képzések, tréningek, táborok előkészítése, szervezése, lebonyolítása (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)),

i.) Egészségmegőrzés elősegítése a településen, parlagfű elleni védekezés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2) és 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2)),

j.) Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §),

k.) Köztemető ravatalozójának fenntartása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.)

a.) Kulturális örökség megóvása (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)

b.) A térség kulturális életének, szabadidős programjainak népszerűsítésére, fiatalok aktivizálására a közösségi életbe internetes információs portál kialakítása és működtetése, ehhez kapcsolódó információk begyűjtése, rendszerezése, közzététele, annak tartalmi fejlesztése és fenntartása. Nyomtatott és elektronikus kiadványok szerkesztése, megjelentetése (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b),

c.) A működés forrásaink előteremtése, pályázatok készítése,

d.) Az egyesület tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet lát el,

e.) Kapcsolatok létesítése hasonló célú külföldi szervezetekkel, egyesületekkel, társaságokkal és szakkörökkel.

Az egyesület a céljai megvalósítása érdekében kiegészítő vállalkozási tevékenységet végezhet.

Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:

[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

	Közhasznú tevékenység	Közfeladat	Jogszabályhely
1.	A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés	Az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és elősegíti az egészségügy területén működő civil szervezeteknek a tevékenységét	1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2)
2.	Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások	A népegészségügy társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében	1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2)
3.	A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése	Az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata	2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §
4.	Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás	Az állam gondoskodik az alapfeladazok ellátásáról, az óvodai nevelés kivételével.	2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)
5.	Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése	A települési önkormányzat és a megyei önkormányzat feladata	1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)
6.	A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme	Az önkormányzat feladata	2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13.
7.	A kulturális örökség védelme	Közreműködés és együttműködés: állam/ önkormányzat, nemzetiségi/ társadalmi/ gazdasági szervezetek, egyházak, állampolgárok	2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1)
8.	A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása	Az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával	1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)
9.	az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása	Állami feladat.	2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e)
10.	Településüzemeltetés (köztemető ravatalozójának fenntartása)	A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok	2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.
11.	Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét	A helyi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel	2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b)

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.derekegyhazert.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a Derekegyházi Hírek helyi újságban való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a www.derekegyhazert.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

IV.

A vagyoni hozzájárulás

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 3.000,- Ft évente, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). [Ectv. 37. § (3) a) pont]

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont]

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Ponicsán Péter (szül.: Kiskunhalas, 1978. április 20., an.: Paor-Smolcz Erzsébet) 6621 Derekegyház, Mátyás király 16. szám alatti lakos

Az elnökség tagjai:

Szabó István (szül.: Szentes, 1969.03.17, an.: Horváth Mária) Derekegyház, Arany J u. 8. szám alatti lakos,

Baloghné Pusztai Katalin Ibolya (szül.: Budapest, 1970.11.17, an.: Farkas Katalin Ilona) Derekegyház, Dózsa Gy. u. 4. szám alatti lakos

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

20. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

Felügyelő Bizottság

21. Az Egyesületnél Felügyelő Bizottság nem működik.

XI.

Az egyesület gazdálkodása és vagyona

1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiaktól tevődnek össze:

– magán- és jogi személyek támogatásai, hozzájárulásai,

– tagsági díjak,

– rendezvények bevételei,

– reklámtevékenységből, szponzorálásból származó bevételek,

– állami támogatás,

– vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

– pályázatokból származó bevételek,

– ifjúsági szálláshely üzemetetéséből származó bevételek

– alaptőke kamatai

– pénzügyi befektetésekből származó bevételek

– egyéb bevételek.

3. Az egyesület vagyona:

– készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),

– készpénzre szóló követelés,

– vagyontárgyak.

4. Az egyesület működése során céljai megvalósulása érdekében:

– gazdálkodik vagyonával,

– vállalkozási tevékenységet folytathat,

– együttműködik országos és helyi hasonló célú társadalmi szervezetekkel, külön megállapodás alapján önkormányzatokkal, kormányzati szervekkel és hasonló intézményekkel,

– céljai elérése érdekében részt vesz más szervek által kiírt pályázatokon,

– az egyesületi célok megvalósulását elősegítő illetve lehetővé tevő beruházásokat támogat,

– az egyesületi célok elérése érdekében támogatásokat nyújthat, melyeket a saját maga által kiírt pályázatok vagy egyéni kérelem alapján juttat.

5. Az egyesület vagyona teljes egészében felhasználható a működés megkezdésére, illetve későbbiekben a működési költségekre.

6. Az egyesület a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásért a saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.

7. Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban.

8. Az egyesület a tevékenységi célja szerinti vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről és a közhasznú szervezetekről szóló mindenkor hatályos jogszabályok alapján végzi.

Közhasznúsági Jelentés

9. Az egyesület köteles az éves beszámoló – elkészítésére, nyilvánosságra hozatalára, illetve letétbe helyezésére a számviteli jogszabályok az irányadóak – jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést kell készíteni.

XII.

Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület megszűnik:

– határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

– megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

– a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

– az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

– az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

– az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

2. A megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyona a tagok között nem osztható fel, vagyonát hasonló célú egyesület részére kell f ordítani.

3. Amennyiben nincs ilyen hasonló célú egyesület, akkor a megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyona Derekegyház Község Önkormányzatát illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

4. Az egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

XIII.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Derekegyház, 2015. év. július hó 30. napján

Ponicsán Péter elnök