2015.12.12: Klíma – Mi jövőnk – Mi jövünk!

Még nem késő cselekedni!

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Derekegyházért Közhasznú Egyesület látványos klímavédelmi akciót szervezett a párizsi ENSZ klímacsúcs-zárása alkalmából Derekegyházon 2015. december 12-én, a Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház és Könyvtárban, illetve a Művelődési Ház előtt.

 

Az akció rávilágított arra, hogy bár a döntéshozók megállapodtak Párizsban, de a valódi energia-átmenet, a gyakorlati klímavédelem továbbra is főleg az állampolgárokon múlik és ehhez megfelelő intézkedési és támogatási keretet kell a nemzeti kormányzatoknak biztosítania.
2015. december 12-én a Föld Barátai felhívására civilek tízezrei szerveztek figyelemfelhívó akciókat szerte a világon, Párizsban és Magyarországon is.

Az üzenet közös: a Párizsi Megállapodás nem elegendő a globális klímavédelem eléréséhez, nem védi a klímaváltozásnak kitett lakosságot a káros hatásoktól. Ezért olyan széleskörű klímavédelmi intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek elősegítik a közösségi, önkormányzati energiatakarékos és megújuló energiakezdeményezéseket.

 

  DSC00767_p DSC00774_pDSC00748_pDSC00786_p

Az MTVSZ klímacsúcshoz kapcsolódó programjának részletei, javaslatai Magyarország hatékony klímavédelméhez: www.mtvsz.hu/parizs_fele

 

MTVSZ és tagszervezetei összehangolt klímavédelmi akciójáról készült fotódokumentáció megtekinthető az alábbi honlapon: https://www.flickr.com/photos/mtvsz_foehu/sets/72157662259249956

További információ:
Ponicsán Péter, Derekegyházért Közhasznú Egyesület, 30/440-4678, derekegyhazert@gmail.com
Botár Alexa, klíma-energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, 70/340-8997, alexa@mtvsz.hu
Ladányi-Benedikt Ildikó, kommunikációs munkatárs, Magyar Természetvédők Szövetsége, 70/391-4764, ladanyi.ildiko@mtvsz.hu

.

2015.11.30: Fotó-üzenetek a párizsi klímacsúcsra

A Magyar Természetvédők Szövetsége az „Üzenj Te is a párizsi klímacsúcsra” akciókörútja keretében készült lakossági fotó-üzeneteket tartalmazó könyvet adott át a Parlament épülete előtt az illetékes hazai döntéshozóknak. A kampány keretében – melyben a Nimfea Természetvédelmi Egyesület is részt vett –  félezer magyar személyes fotó-üzenetben sürgette a valódi energia-forradalmat és a közösségek munkájának támogatását, továbbá eddig több mint 14 ezer európai írta alá a kapcsolódó petíciót.

A természetvédők a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának adtak át egy – egy albumot. A fotókönyv és a hozzá kapcsolódó petíció az energetikai rendszerváltás indítását sürgeti, a következő eszközökkel:

  • Segítséget kell nyújtani az éghajlatváltozás sújtotta lakosoknak itthon és szerte a világban a társadalmi igazságosság jegyében, egy új, hatékony nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás keretében.
  • Csökkenteni kell a fejlett országokban az energiafelhasználást és fokozatosan ki kell váltani a fosszilis energiaforrásokat.
  • Támogatni kell a lakossági vagy önkormányzati tulajdonú energiatakarékossági és megújuló energia kezdeményezéseket – a lakosok szólhassanak bele energiaellátásuk módjába.

„2015. november 30-án kezdődő ENSZ klímacsúcson Párizsban a világ döntéshozói egy új nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásról döntenek. A jelenleg asztalon levőnél azonban nagyobb elköteleződés szükséges a klímaváltozás kordában tartásához és az energia forradalomhoz, azaz hogy a ma még fosszilis alapú gazdaságainkat biztonságos, energiatakarékos és tiszta energiákon alapulóvá alakítsuk, amelyben a lakosoknak, közösségeknek érdemi beleszólásuk van energiaellátásukba.” – mondta Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

„Az EU-nak a jelenlegi vállalások ötszörösét kellene tennie a klíma igazságosság alapján. Magyarországon a 2030-ra vállalt 40%-os kibocsátás-csökkentés, amely a jelenlegi szinthez képest 4%-os csökkentést jelent, nem tudja elindítani a szükséges energia-átmenetet, miközben az energiatakarékossági és megújuló energiás fejlesztések teljesítésében a friss „Energia Unió helyzete” elemzés(1)  szerint sem jeleskedünk. A rászorulók éghajlatvédelmi és alkalmazkodását segítő nemzetközi Zöld Klíma Alapba tett 1 milliárd forint felajánlásnak pedig a többszörösére van szükség Magyarország részéről, ha érdemi hatást szeretnénk elérni.” – mondta Botár Alexa a szövetség éghajlat-energia csoportvezetője.

További információ: geza’kukac’nimfea.hu
A Magyar Természetvédők Szövetsége klímacsúcsra készülő programjáról bővebben: www.mtvsz.hu/parizs_fele

A Parlament előtti akcióról készült fotók és a kampány fotó-üzenetei itt láthatók, letölthetők:
https://www.flickr.com/photos/mtvsz_foehu/albums

A döntéshozóknak átadott fotókönyv itt megtekinthető: http://www.mtvsz.hu/dynamic/fotokonyv_kismeret_pdf.pdf

 

2015.10.28: Így készül Magyarország a párizsi ENSZ klímacsúcsra

Tudtad, hogy Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozás keretében töltődő évi 100 Mrd USD–os Zöld Klíma Alaphoz idén 1 milliárd Ft felajánlást tett? Tudtad, hogy 2030-ra 40%-os kibocsátás-csökkentést vállalt Magyarország 1990-hez képest (azaz a jelenlegi kibocsátási szinthez képest még -4%-ot)? Miért fontos az éghajlatvédelemhez, hogy a zöldfelületek ne csökkenjenek tovább? Milyen közösségi kezdeményezéseket emelt ki a jövő nemzedékek szószólója?


Mától letölthető a MTVSZ és partnerei által szervezett teltházas “Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben” című konferencia teljes jegyzete és vetített előadásai, így a klíma-energiaügyi hazai döntéshozók, szakértők és a perui bennszülöttek szövetsége képviselője érdekes és gondolatébresztő előadásait itt megtalálod:
http://www.mtvsz.hu/magyarorszag_feladatai_az_eghajlatvedelemben___orszagos_konferencia

 

2015.10.27: Hogyan állnak a párizsi klímacsúcs előkészületek?

 Az éghajlatvédelemben eddig egyedülálló módon, közös jelentést adtak ki nemzetközi környezetvédelmi, fejlesztési és szociális szervezetek, szakszervezetek ‘Igazságos vállalások: a civilek értékelése az eddigi nemzeti hozzájárulásokról’ címmel, ld.http://civilsocietyreview.org/ Ebben környezeti és társadalmi szempontból is elemzik az eddigi éghajlatvédelmi vállalásokat.

Főbb megállapítások: – Ha mindegyik vállalás teljesül, még akkor is a globális felmelegedés kritikus 2 C fokos szintjén túllőve 3 C fokos vagy afeletti felmelegedés várható. – A klíma-igazságosság szerinti, 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentések csak felére születtek eddig vállalások: az EU és az USA csak a szükséges ötödét vállalta eddig. – Eközben a fejlődő országok zöme a szükséges csökkentéseket bevállalta vagy még többet is. Pedig az ezek teljesítéséhez kellő, fejlett országok által felajánlott pénzügyi és technológiai segítségnyújtás egyelőre túl alacsony szintű. Segíts Te is, hogy nyomást gyakoroljunk a klímaügyi döntéshozókra egy igazságos párizsi éghajlatvédelmi megállapodás érdekében és mutassuk meg, hogy mennyi előremutató lakossági, közösségi kezdeményezés viszi máris előre az éghajlatvédelem ügyét! www.mtvsz.hu/parizs_fele

2015.07.31: PERU sztori

 

Carlos Cenepo Pizango (San Martin-i Kecsua bennszülöttek Szövetsége, Peru)

 “A perui kormány engedélyt adott bányász- és olajcégeknek, hogy szabadon belépjenek a védett amazóniai földekre. A Szövetségünk azért harcol jogi és más eszközökkel, hogy megvédjük földjeinket és erdőinket.„

Agripina Aguilar Mamani (Zepita tartomány, Chucito, Peru)

“Egyáltalán nem esett az évszakban. A közösségünk élet-halál harcot folytat: az aszály veszélyezteti egészségünk

2014-ben az ENSZ klímacsúcsot a perui Lima városában tartották. Peru is azon országok közé tartozik, amely alacsony kibocsátásaival kevéssé járult hozzá az éghajlatváltozáshoz, alig kapott a területén folyó fosszilis alapú fejlesztések hasznából, mégis nagy árat fizet az éghajlatváltozás miatt, elsősorban a pusztító és egyre gyakoribb és nagyobb aszályok miatt.

A területén szennyező fosszilisenergia-projektek a vízhez és földhöz való hozzáférést is befolyásolják. A perui kormány új törvényt hozott, amely olaj- és bányászcégek számára megengedi az amazóniai bennszülött közösségek sokszor védett, sérülékeny földjére való szabad belépést. A törvény szerint a befektetők nemcsak a projekt-területre, hanem a projekt által várhatóan közvetlenül érintett tágabb területre is hozzáférést ad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek szabadon használhatják a szerintük szükséges területeket a kitermelő projektjeik számára.

Nemzetközi olaj- és bányászcégektől jövő fenyegetések, megfélemlítés ellenére a perui közösségek elszántan ellenállnak. 15 ezer fős tüntetéseket, érdekérvényesítő fórumokat tartanak, jogi vonalon támadják a törvényt. Különösen fontos, hogy a párizsi klímacsúcs előtt nemzetközi és hazai színtéren emelnek szót a valódi éghajlatvédelmi megoldásokért: jelentős kibocsátás-csökkentésért, az amazóniai erdőirtások megállítását, közösségi tulajdonú megújuló rendszerek kiépítéséért és a kisközösségi élelmiszer-ellátásért.

Üzenj Te is a döntéshozóknak a Párizsi klímacsúcs előtt: www.mtvsz.hu/peticiok vagy küldd el fotóüzeneted valamelyik akciónapunkon! További infók itt: www.mtvsz.hu/parizs_fele

Képek, érdekes adatok:
ld. üzenő arcok Peruból: https://cloud.foeeurope.org/index.php/s/MMLFPJ19YjPR1N0?path=%2FTestimony%20shareable%20graphics
http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/trends/peru/

 

Jól látszik, hogy Peruban folyamatosan csökken a biokapacitás, a fosszilis és egyéb projektjei okozta anyag-és terület túlhasználat és kizsákmányolás miatt.

  • Ecological footprint: ökológiai lábnyom (globális hektárban mérve)
  • Biocapacity: biokapacitás (globális hektárban mérve, az élő rendszerek anyag- és energiaszolgáltató és hulladék/szennyezés-ártalmatlanító képessége, egyszerűsítve  az élő rendszerek eltartóképessége).